Search
Generic filters
Exact matches only
Filter by Custom Post Type

Tegyen termékeket a bevásárlólistára, nyomtassa ki és hozza el az áruházba, hogy biztosan ne maradjon ki semmi. A bevásárlólistára tett termékeket a weboldalon nem lehet megvásárolni.

A macskák társas kapcsolatai

2018. június 20.

A macskák társas kapcsolatai

A macskák alapvetően kerülik egymást. Territoriális lények, vagyis ragaszkodnak a saját felségterületükhöz, amelyet rendszeresen körbejárnak és megjelölnek.

Ehhez karmolással vizuális jeleket hagynak stratégiai pontokon (fák törzsén, lakásban bútorokon), továbbá szagjeleket helyeznek el a lábujjaik közötti, a homlokon és a pofán, és a farok tövében található mirigyek váladékának hátrahagyásával és vizeletfröcskölés segítségével.

Ezen szagjelek illata időarányosan csökken, ezért a macskának újra és újra el kell őket helyeznie a területén. Sok időt tölt a hátrahagyott szagnyomok „kiértékelésével”.

A macskák társaik azonosításhoz a farok tövében lévő mirigyek szagjeleit használják; a tárgyakat és élőlényeket a pofájukon található mirigyek váladékéval jelölik meg, ennek jelentése: „ismerős vagy, barát vagy.”

A nyávogás sokféle jelentéssel bír: lehet üdvözlés („szia”, „jó, hogy megjöttél”) , kérés („adj enni!”, „engedj ki”), segélykérés („segítség!), egyszerű reagálás („ok, rendben”). A vokális kommunikációt emberrel gyakrabban használják, mint macskákkal. Macskák egymás között leginkább testbeszéd segítségével kommunikálnak, hangjelzéseket csak küzdelem vagy szexuális indíttatás esetében használnak.

A kommunikáció eszköze a dorombolás is, amelyre a kölyökmacska egy hetes korától képes. Amit elsősorban kifejez: jóérzés; de kifejezhet fájdalmat és kínt is.

Ha két macska találkozik, először az orrukat érintik össze, majd megkísérlik egymás végbéltájékát megszaglászni. Ez azonban csak ismerős macskák között lehetséges, amelyek ezen üdvözlés után békésen tovább haladnak. Idegen szag észlelése után mindketten fél fordulatot tesznek és igyekeznek szembe helyezkedni egymással és felkészülni az összecsapásra.

Az ellenséges macskák egész sor hamis információt zúdítanak egymásra: rémisztőre borzolt farokkal, ijesztően lesunyt fülekkel igyekeznek azt a látszatot kelteni, hogy nagyobbak, bátrabbak és erősebbek, mint valójában.

A macskák ezekben az összecsapásokban nemüktől függetlenül első helyen a lélektani háború fegyverzetét használják. Hangjelzésekkel és testbeszéddel fenyegetőznek, blöffölnek és behódolni látszanak, mindezt teszik azért, hogy a valóságos összecsapások számát a minimumra csökkentsék. Maga az összecsapás általában rövid ideig tart, bármily ijesztő hangzavar előzze is meg. A végén a győztes elűzi a vesztest a területről.

A nemeknek is szerepe van abban, hogy mennyire jönnek ki egymással a macskák. Két hím igen nehezen tartható együtt, javul a helyzet, ha legalább az egyiket kasztrálják. Két nőstény is nehezen tűri meg egymást, a nőstény vemhessége idején gyakran mutat antiszociális viselkedést fajtársaival. A nőstény a párzási időn kívül kerüli a hímet.

Fontos leszögezni, hogy az ivartalanított macskák között ritkák a konfliktusok, és a nemek közötti különbségnek sincs akkora jelentősége. Továbbá a jelölési szándék gyakorisága, és főképpen kellemetlen szaga is jelentősen csökken, Ezért a kedvencként tartott macskákat mindenképpen érdemes 5-6 hónapos korukban ivartalaníttatni.

A macskák rangsora „viszonylagos”, a hierarchia korántsem olyan merev, mint más állatoknál, például a kutyáknál. Két összeérő territórium határai mentén például általában az elsőként érkező állat a domináns egyed, vagy az, amelyik magasabban helyezkedik el.