Ha már órák teltek el kutyánk vagy cicánk eltűnése óta, ideje értesíteni a közeli állatotthonokat, illetve a rendőrséget. Meglehet, hogy a kis szabaduló művészt leadták valahol, és már nagyon várja, hogy érte menjünk és hazavigyük. De ha nem, akkor is megadhatjuk nevünket, telefonszámunkat és a kutya, illetve a macska leírását a menhelyeken, hogy felvehessék velünk a kapcsolatot, amint előkerül. A megtalált állatokat többnyire a legközelebbi állatotthonban szokták leadni.

Hívjunk segítséget!
Ilyen helyzetben rendkívül fontos, hogy a lehető legrövidebb időn belül a lehető legtöbb embert értesítsük. Tegyünk ki hirdetéseket otthonunk környéken, amelyen feltétlenül legyen rajta az állat fényképe, leírása és elérhetőségünk. A közvetlen szomszédoknak se felejtsünk el szólni, mert az elveszettnek hitt cicusról utóbb sokszor kiderül, hogy véletlenül bezárták egy garázsba vagy pincébe. Ezért minden eshetőségre számítva kérjük meg szomszédainkat, hogy nézzék át ezeket a helyeket. A kutyatulajdonos a kereséshez is kérje a szomszédok segítségét, de valaki otthon is maradjon, ha netán a kis tekergő időközben hazatalál, legyen, aki várja őt.

Ha a fenti lépéseket megtettük, de 48 órán belül nem járunk szerencsével, akkor ideje kiterjeszteni a keresés körét. Az elveszett kedvencünkkel kapcsolatos figyelemfelhívást nagyobb területen helyezzük ki, és az interneten, valamint a helyi újságokban is adjunk fel hirdetést.

Bármilyen szomorú, de a baleset lehetőségével is számolnunk kell, amelyben kedvencünk súlyosan megsérülhetett, sőt akár el is pusztulhatott. Hívjuk tehát fel az állatmenhelyeket, az útfenntartókat és a parkőröket, és érdeklődjünk utána, tudnak-e ilyen esetről. A környék állatorvosi rendelőit is hívjuk fel, hátha valaki megtalálta a sérült állatot és egyenesen bevitte egy állatorvoshoz.

Ha elkóborolt állatot találunk
Ha netán gazdi kísérete nélkül, magában sétáló kutyát látunk, figyeljük meg egy ideig. Így jobban értékelhető a magatartása, és időközben esetleg a gazdája is felbukkan. Ha mégsem, akkor próbáljuk odahívni magunkhoz az állatot. Esetleg van cím a nyakörvén, amiből megtudhatjuk, honnan csavargott el. Ha nem tudjuk rávenni a kutyát, hogy közelebb jöjjön, mondjuk mert meg van ijedve, érdemes értesíteni valamilyen hivatalos szervet, például a rendőrséget. Ha a kutya odajön, és úgy tűnik, bizalommal van irántunk, akkor egy időre magunkhoz vehetjük. De ez esetben is tájékoztatnunk kell az illetékes hatóságot arról, hogy találtunk egy állatot, hiszen azt nem lehet csak úgy megtartani!

Másrészről viszont a látszólag gazdátlan macskák között meglehetősen ritka az olyan, amelyik valóban elveszett – a cicák imádják felfedezni tágabb környezetüket, és általában nem viselnek nyakörvet. Meg kell figyelni – és nemcsak néhány órán keresztül, hanem több napon át –, hogyan viselkedik az állat. Ha úgy tűnik, hogy senki nem törődik vele, éhes, és éjszakára sem megy haza, akkor jó eséllyel elveszett macskát találtunk.