Új vagy még itt? Regisztrálj hírlevelünkre és értesülj elsőként akcióinkról

Generic filters
Exact matches only
Akció kezdete

Állatorvos válaszol

Vissza a kérdésekhez

Kedves Doktor ur, mardos a buntudat, hogy 17 eve velunk elo spaniel kiskutyankat elaltattuk es hogy vajon jol dontottunk-e megkimelve ot a szenvedestol. Az allapota korahoz kepest nagyon jo volt, de hirtelen leromlott, ezert labort rendelt el nala az allatorvosunk. A laboreredmeny nagyon rossz lett, fvs:37, vvs:2,5; Ht: 17,5%; monocita 5%; stab: 20%; T4:10.7%; microfilaria :+++, pozitiv; ast:178, alt:380; urea: 47,3; crea: 307; glu:1,9; amyl: 1642; ggt: 16; gldh:12; tba:18,6;alp:498; ldh:1225; ck:395; chol:11,72. Egy hete nem evett, amit a kedvunkert elragcsalt, azt kihanyta. Nem tudott magatol labraallni, maga ala pisilt, ha kivittuk a kertbe akkor nagyon nehezen korbebotorkalt, pisilt, mert tudta hogy ezt varjuk tole. Nagyon nehezen vette a levegot, az orra szortyogott, mintha lett volna vmi a tudejeben. A rendeloben nagyon kedvesek voltak, es oszintek, ugy erzem : azt mondtak haldoklik a kutyusunk es itt megallt a tudomany. Par napig eletben tudjak meg tartani, eros nyugtatokkal, de ebbol az allapotbol nem tudjak visszahozni, leall a veseje, maja, tudeje vizesedik. Ugy dontottunk nem hagyjuk hogy szenvedjen es altatast kertunk. A doktor mondta, hogy nincs jo megoldas, aki altatast ker az kesobb a dontese miatt szenved. Igaza volt, mardos a buntudat hogy elhetett volna meg a kutyink, ha par napot is, es nem vokt jogunk elvenni az eletet. Doktor urnak mi a velemenye , a laboreredmenyek alapjan indokolt volt a vegleges altatas? Koszonom szepen

2017.11.02

Állatorvos

A laboreredményben tényleg súlyos betegségre utaló eltérések vannak. A laboreredményeket  mindig a klinikai állapottal együtt kell értékelni. Vannak helyzetek, amikor egy súlyos eltéréseket mutató laboreredmény esetén is eredményesen lehet kezelni és az értékek javulnak és van olyan, amikor nincs remény arra, hogy az állat minőségi, fájdalommentes életet éljen. Önöknél ez lehetett a helyzet. Egy kutya számára a kezelés félelemmel jár, nem tud reménykedni, nem tud hinni abban, hogy esetleg jobban lesz, nem bízik abban, hogy meggyógyul, csak a jelent érzi, ami szenvedés. Ha olyan súlyos egy állat állapota, hogy nincsenek eszközeink arra, hogy akár csak enyhítsünk rajta, vagy reményünk arra, hogy ha nem is lesz egészséges, de állandó kezelés mellett jó lehet a közérzete, akkor nem szabad elnyújtani a szenvedést. Aki nem úgy dönt, mint most önök és látja napokon át szenvedni, esetleg kínok között meghalni a szeretett állatát, annak is lelkiismeret furdalása van…Ebben nincs olyan döntés sajnos, ami nem jár önmarcangolással, hiszen nagyon nehéz egy ennyire a mi döntésünkre utalt és ennyire szeretett lény életéről döntést hozni. Ez mindenkinek óriási teher…Az önök kutyája nagyon szerencsés volt, hogy hosszú, boldog életet élhetett egy olyan családban, ahol ennyire fontos volt.

Vissza a kérdésekhez