Tegyen termékeket a bevásárlólistára, nyomtassa ki és hozza el az áruházba, hogy biztosan ne maradjon ki semmi. A bevásárlólistára tett termékeket a weboldalon nem lehet megvásárolni.

A kerti tó, télen

2014. október 31.

A kerti tó, télen

A leveleket már eltávolítottuk, a műszaki eszközöket is fagymentes helyre tettük. Kerti tavunk most már felkészült a télre. Ugyanakkor, a téli hónapokban is szüksége van egy kis odafigyelésre, különösen, ha a halak a telet is a vízben töltik.

Ha a tóban halakat is tartunk, elérkezett az ideje, annak, hogy átgondoljuk: a vízben hagyjuk-e télre is uszonyos barátainkat. Két szempont segíthet eldönteni a kérdést: a tó mélysége és a földrajzi hely, ahol élünk. Ha ritkán esik hó és nincsenek komoly mínuszok, akkor a halaknak elegendő az egy méter mélységű víz. Ám azokon a területeken, ahol igazán kemény a tél, mint például az Alpokalján, ott a tónak legalább 1,5 méter mélynek kell lennie. A sekélyebb vizek a hidegben teljesen befagyhatnak, ezért nem alkalmasak arra, hogy a halakat ezekben teleltessük.

Telelés a tavon kívül

Ha a tó nem elég mély, akkor a legjobb, ha télre kiköltöztetjük belőle uszonyos állatkáinkat. Ki kell alakítanunk egy téli szállást, ahol a szivattyú és a szűrő is üzemelhet. Az etetésre ilyenkor nem kell túl sok figyelmet fordítanunk, amennyiben a víz a téli hónapokra hűvös marad. A tóból kimert és a friss vizet fele-fele arányban keverjük össze. Amint a levegő hőmérséklete 7-12 Celsius-fok közé csökken, költöztessük át kedvenceinket téli szállásukra.

Telelés a tóban

Amikor a hőmérséklet csökken, a halak a tó fenekére merülnek és az egész telet ott töltik. A víz a mélyben körülbelül 4 Celsius-fokos, ami ideális az uszonyosoknak a hibernációhoz. Annak érdekében, hogy ez a hőmérséklet állandóan megmaradjon, és a halakat semmi se zavarja fel téli álmukból, a különböző hőmérsékletű vízi rétegeket nem szabad felkevernünk. Ezért fontos például, hogy ne hagyjunk szivattyút vagy más keringtető eszközt a tóban az őszi tisztítás után. A szakértők azt javasolják, hogy csak akkor tegyük vissza ezeket a vízbe, ha a levegő hőmérséklete már 12 Celsius-fok fölé emelkedett.

Az, hogy a halakat télen nem javasolt feleslegesen zavarni, nem jelenti azt, hogy egyáltalán nem igényelnek gondoskodást a hideg évszakban. Az állatoknak télen is szükségük van oxigénre, különben nem fogják kibírni tavaszig. Az oxigéntartalom a vízben gyorsan csökken, ha a víz tetejét összefüggő jég borítja. A halak oxigént lélegeznek be és szén-dioxidot ki, és a vízi növények feladata, hogy ezt újra oxigénné alakítsák a fotoszintézis által. Ám, ha télen a tavat jég és hó borítja, akkor a vízben sötét van és a növények nem tudnak fotoszintetizálni, ezért nem lesz, ami oxigént termeljen az állatok számára. Ráadásul oxigén nélkül a növények bomlásnak indulnak, ami szennyezi a vizet és árthat a halaknak.

Szerencsére nagyon egyszerűen megakadályozhatjuk ezt a folyamatot. Mindössze annyit kell tennünk, hogy időnként megvizsgáljuk, hogy a tó vize nincs-e befagyva. Nem kell, hogy az egész tó jégmentes legyen, elegendő, ha egy nagyobb léket ejtünk rajta. Vészhelyzetben akár forró víz segítségével is olvaszthatunk egy lyukat a jégpáncélon. Ezzel a legkevésbé zavarjuk meg kedvenceink nyugalmát, és még jobb, ha már előre gondolkodunk és műanyagból vagy polisztirolból egy jegesedésgátló réteget húzunk a tó köré. A frissen hullott havat mindig söpörjük le a jégről, hogy elegendő fény szűrődjön át a víz legmélyebb rétegeibe is.

Ez a weboldal cookie-kat használ. Részletes tájékoztatástért kérjük, kattintson az Adatkezelési és Adatvédelmi Szabályzat-ra. A weboldalon történő további böngészéssel Ön hozzájárul a cookie-k használatához.

Megértettem