Tegyen termékeket a bevásárlólistára, nyomtassa ki és hozza el az áruházba, hogy biztosan ne maradjon ki semmi. A bevásárlólistára tett termékeket a weboldalon nem lehet megvásárolni.

Kutyák egymást közt, meddig játék és mikortól küzdelem?

2015. július 01.

Kutyák egymást közt, meddig játék és mikortól küzdelem?

Az emberekhez hasonlóan a kutyák is társas lények, ezért szükségük van fajtársaikkal való együttlétekre is. Arra viszont ügyelnünk kell, hogy a játékot meg tudjuk különböztetni az igazi küzdelemtől, nehogy sérülés legyen a kaland vége.

A kutyák gyakran harcot imitálva játszanak, amelynek során a valós küzdelem bizonyos elemeit adaptálják. Például a játék során az egyik eb üldözőbe veszi a másikat, vagy egy nyakharapással földre kényszeríti. Láthatunk még ágaskodó mozdulatot, kisebb harapdálást, és baráti morgást is a huncutkodásuk alatt. Annak ellenére, hogy vannak bizonyos átfedések a valós küzdelem és a játékos harc imitációja között, akad több egyértelmű jel is, ami segít megkülönböztetni őket. Amikor játszanak, kedvenceink visszafogott erővel harapnak, és gyakran önként adnak előnyt a másik félnek. Például számtalanszor előfordul, hogy a játékos hajsza közben hanyatt fekszenek, és hagyják magukat megharapni, ami egy igazi harc során soha nem történhet meg.

A fentiek mellett egyértelműen elhatárolják a játékot a harctól bizonyos nonverbális jelek alkalmazásával, mint például a farok csóválásával, vagy az eltúlzott és ugrálós mozdulatokkal, illetve a mellső két lábbal földre rogyasztott testhelyzettel, miközben a hátsó két láb normál tartásban van.

Ez a jelenség az emberi viselkedésben is megfigyelhető, hiszen ha ugratjuk a barátunkat, akkor az adott metakommunikációval (hangnemváltozás, mosoly) tudatjuk vele, hogy csak vicceltünk. Az állatvilágban, amikor a játék során az egyik fél durvulni kezd, akkor a másik a fenti jelek ismétlésével kommunikálja a túlzásba eső fél felé, hogy: „én még mindig játszom”. Az átlagosnál agresszívabb állatok esetében a móka vicsorgással és morgással is párosulhat, ami bár ijesztően hathat, a legtöbb esetben ilyenkor még nincs szükség beavatkozásra: arra figyeljünk, hogy ezek mellett a játékra utaló egyértelmű viselkedési formák is megjelenjenek. Ha a másik kutyában ez félelmet kelt, akkor hagyjuk abba a játékot.

A játékos harc sok esetben az elsődleges módszer arra, hogy az eb új kapcsolatokat alakítson ki, vagy egy meglévőt fejlesszen. Az efféle hancúrozás nem csak szórakozás a kedvenceinknek, hanem egyfajta kommunikáció is, ezért csak indokolt esetben szakítsuk félbe. Ha már nem látunk a játékra utaló jelet, a pajkosság agresszív vicsorításba, morgásba és durvább harapásokba csap át, határozottan szóljunk rá kutyusunkra, hívjuk oda magunkhoz, és szükség esetén kössük mindkét ebet pórázra legalább addig, amíg meg nem nyugszanak.

A játéknak nem feltétlenül kell kiegyensúlyozottnak lennie ahhoz, hogy mindketten élvezzék, de az fontos, hogy mindkét fél jól érezze magát közben – ezt testtartásaik és gesztusaik alapján állapíthatjuk meg. Ha az egyik eb a gazdihoz húzódik és kerüli a másik kutyával való szemkontaktust, sőt, inkább igyekszik egyáltalán nem ránézni, mindenképp meg kell szakítanunk a mókát.

A kedvenceink közötti játék során láthatjuk majd, hogy melyik fél a dominánsabb, hiszen általában ő kerül majd felülre. Ez a sorrend akár egyik napról a másikra is megváltozhat. Az nem feltétlenül jelent problémát a közös hancúrozás során, ha mindkét egyed domináns vagy esetleg tüzelnek, ha közben jól látható, hogy örülnek egymás társaságának. Ilyen esetekben azonban érdemes fokozottabban ügyelni állatainkra, mert a hormonális változások viselkedésváltozást okozhatnak. Nagyon fontos, hogy csak egy jól szocializált kutya képes arra, hogy fajtársaival megfelelő kapcsolatot alakítson ki, ezért a legjobb, ha már kölyök korától kezdve olyan biztonságos társaságba hordjuk, ahol lehetősége van a megfelelő viselkedés megtanulására és arra, hogy különböző korú, ivarú és méretű kutyákkal létesítsen kapcsolatot. Erre kiváló lehetőség egy kutyaiskola kölyökcsoportja. A legjobb játékok olyan kutyatársaságokban alakulnak ki, akik rendszeresen összejárnak, ahol minden gazdi tudja, hogy kivel jön ki jól kedvence és kit érdemes elkerülni. Új kutyával soha ne engedjük anélkül játszani kedvencünket, hogy nem beszéltünk gazdájával, mert azzal sok probléma megelőzhető. Soha ne engedjük kedvencünket előrerohanni egy pórázon tartott kutya felé. Biztosan megvan az oka, hogy gazdája miért nem engedte őt szabadon. Nem jó ötlet labdák vagy egyéb tárgyak dobálása sem olyan esetben, amikor kedvencünk olyan kutyával van együtt, ahol még nem tisztázottak az erőviszonyok.

http://www.fressnapf.hu/anione-kutyajatek-latex-labda-9-cm/

A kutyaiskola azért is nagyon hasznos, mert a biztonságos játék alapfeltétele az, hogy kutyánkat minden helyzetben magunkhoz tudjuk hívni. A játéból, vagy kezdődő verekedésből, üldözésből való kihívás, az egyik legnehezebb, ugyanakkor leghasznosabb feladat, érdemes biztonságosan elsajátítani.

Források: thebark.com/dogbreedinfo.com

Ez a weboldal cookie-kat használ. Részletes tájékoztatástért kérjük, kattintson az Adatkezelési és Adatvédelmi Szabályzat-ra. A weboldalon történő további böngészéssel Ön hozzájárul a cookie-k használatához.

Megértettem