Általánosságban elmondható, hogy azok a hüllők, amelyeknek természetes élőhelye kifejezetten forrónak mondható, és ott remekül alkalmazkodnak a szélsőséges hőmérséklethez, fogságban akkor is különös figyelmet kell fordítanunk rájuk ha jön a kánikula, hiszen mi nem tudjuk pontosan modellezni a természetes körülményeket.

Például a legtöbb szárazföldi teknős is trópusi és sivatagos területről származik, mégis érzékenyen érinti őket a magas hőmérséklet. Egyes fajok viszont kifejezetten a hűvösebb környezetet kedvelik. Ugyanez igaz a különböző kígyókra, békákra és gyíkokra is, ezért mindig nagyon alaposan járjunk utána a kiszemelt hüllő tartásának, még mielőtt megvásárolnánk. Hüllők és kétéltűek esetében elmondhatjuk, hogy a legtöbb betegség hátterében tartástechnológiai hiba áll, ami a tulajdonos tájékozatlanságából ered.

Vannak olyan fajok, amelyek számára hasznos ha kialakítunk egy kis „medencét” a terráriumon belül, amelyben bármikor megmártózhat az állat és lehűtheti magát. Mielőtt ilyesmit készítenénk mindenképpen beszéljünk az adott állatfaj tartásában jártas emberrel, mert nem biztos, hogy a mi állatunknak kell medence és ha kell, akkor sem mindegy, hogy mekkora és milyen mély. Mivel a víz ilyenkor hamarabb felmelegedhet, igyekezzünk naponta legalább 1-2 alkalommal kicserélni. Ha pénztárcánk engedi, érdemes beszereznünk egy-egy vízhűtő vagy klímaberendezést is a terráriumba. Az is segíthet, ha egy hűvösebb helyiségbe, például a pincébe költöztetjük ez időre kedvencünket. Mindig figyeljük a hőmérsékletet, valamint a páratartalmat, és igyekezzünk azokat az optimális szinten tartani.

A megfelelő étrend is nagyon sokat számít, hiszen egy alul- vagy túltáplált hüllő még nehezebben viseli a környezeti és egyéb változásokat.

A görögteknősök természetes körülmények között szinte kizárólag a növények leveleit fogyasztják, szerencsére nyáron nem okoz problémát ennek biztosítása. Kínálhatjuk páncélos barátunkat többek között gyermekláncfűvel, pásztortáskával, tyúkhúrral, mezei katánggal, közönséges cickafarkkal és különböző fűfélékkel. Ezt lehet kiegészíteni kis mennyiségben különböző zöldségekkel gyümölcsökkel. Mielőtt bármit is adnánk a teknősnek, alaposan nézzünk utána, hogy kaphatja-e és ha igen, akkor milyen mennyiségben. Például a banán és a paradicsom etetésével óvatosan kell bánni.

A szakállas agámák mondhatni mindenevők, ezért a tücskök, lisztkukacok, gyászbogarak, csótányok, selyemhernyók mellett agámánk étrendjéhez is bátran hozzáadhatunk a nyári időszakban a  gyermekláncfüvet, cukkinit, sárgarépát, petrezselymet, brokkolit, lucernát stb. A vitamin-kiegészítőről és a kalciumról ilyekor se feledkezzünk meg.

A nyílméregbékákról tudnunk kell, hogy meleg idő ide vagy oda, ők kizárólag élő rovarokkal – például apró tücskökkel, muslicákkal, hangyákkal – táplálkoznak. A tücskök esetében ügyelnünk kell arra, hogy ne vásároljunk sokkal többet, mint amennyit békánk egy bizonyos időn belül elfogyaszt, mert a kistücskök hamar megnőnek és túl nagy falatnak bizonyulnak majd békáink számára.

Gabonasiklónk étrendjét sem tudjuk túlságosan változatossá varázsolni, az apró rágcsálók, például a fagyasztott újszülött (vagy mérettől függően, növendék) egerek, ilyenkor is a legjobb táplálékforrást jelentik számára.

Ha azt tapasztaljuk, hogy hüllőnket hiába kínáljuk kedvenc ennivalójával, mégsem jön meg napokon keresztül az étvágya, valamint változást tapasztalunk viselkedésében is, azonnal forduljunk hüllőkre szakosodott állatorvoshoz.

Forrás: blogs.thatpetplace.com, reptilesmagazine.com