Ahhoz, hogy a tojó fészket tudjon építeni, biztosítanunk kell hozzá a megfelelő helyet és a fészek építésére alkalmas anyagot. Fontos a megfelelő fészekanyag kiválasztása. A törpepapagájok például szeretik a fűféléket és falaveleket.  Fontos, hogy ügyeljünk arra, hogy véletlenül se kerüljön mérgező növény a kalitkába. Az újságpapír és a szivacs szintén nem jó választás, mert megbetegíthetik az állatokat, ha lenyelik őket. Ha nincs más lehetőségünk, vásároljunk kereskedelemben kapható előre összeállított fészkelő anyagot, és kérjük az eladók segítségét. A fészkeléshez fontos a fajnak megfelelő méretű odú behelyezése is.

Amint azt látjuk, hogy madaraink elkezdenek fészket építeni, számíthatunk a mihamarabbi párosodásra. A papagájok egymás után többször is megpróbálkoznak majd az együttléttel, és ha minden jól alakult, akkor 2-3 nap múlva fogja lerakni a tojó a tojásokat. Néhány órával a tojásrakás előtt a nőstény már bent tartózkodik majd a fészekben, így nagyjából tudni fogjuk, hogy mikorra várhatóak a tojások. Ez idő alatt ne zavarjuk meg szárnyasainkat. Az első tojás lerakása után naponta-másnaponta várható majd egy-egy új tojás. A tojások száma attól függ, hogy milyen papagájfajt tartunk. A kisebb termetű fajok több, a nagyobbak kevesebb tojást tojnak.

A törpepapagáj fajok például 21-24 napig ülnek a tojásaikon. Közvetlenül a kikelés előtt apró lyukakat, réseket figyelhetünk meg a tojásokon, melyek az oxigén bejutását szolgálják, vagyis elkezdenek lélegezni a fiókák. Ezt követően 12-24 óra múlva várható a papagájfiókák kibújása.

Közvetlenül a kikelés után azzal segítünk a legtöbbet, ha nem háborgatjuk a madárcsaládot. Ne fogjuk meg a fiókákat, mert ilyenkor még nagyon törékenyek. Lehetőség szerint bízzuk a madárszülőkre táplálást. Fontos, hogy a felnőtt szárnyasokat a párzás előtt és után is minőségi eledelekkel etessük, hiszen ez a fiókák egészségére nézve is elengedhetetlen.

A fiókanevelés során kritikus időszak a 2.-3. hét, ilyenkor fokozottan kell figyelni madarainkra. Ebben az időszakban előfordulhat, hogy a szülők etetési kedve lanyhul. Ha ilyesmi történik, akkor első körben javítsuk fel a madárszülők táplálékát. Ha ez eredménytelen, akkor el kell kezdenünk mesterségesen táplálni a kicsiket. Ilyenkor minden fiókát egyszerre vegyünk ki a fészekből, és tegyük őket egy meleg, könnyen hozzáférhető dobozba. Ha még nincs tapasztalatunk papagájfiókák mesterséges táplálásában, akkor mindenképp kérjük szakember segítségét, mert nagyon fontos a szakszerű gondoskodás.

Amennyiben nincs szükség arra, hogy mi magunk etessük a fiókákat, de szeretnénk, hogy megszokjanak minket és barátságosak legyenek, vegyük őket kézbe naponta háromszor, pár percre. Hosszabb idő alatt az aprócska papagájok könnyen kihűlhetnek és az anyjuktól való távollét is negatívan hathat rájuk. Ám ahogy erősödnek a madarak, úgy egyre több időt foglalkozhatunk velük.

Fajtól függően 4-13 hetes koruk körül a fiókák már képesek lesznek elhagyni az odút, próbálgatják a szárnyaikat, felfedezik a kalitkájukat, és elkezdenek önállóan enni.

Amint a fiatal tollasok önállóvá válnak, válasszuk szét őket a szüleiktől, ugyanis akár agresszió is kialakulhat köztük. A nyugalom és a béke fenntartása érdekében távolítsuk el az odút is a kalitkából, tisztítsuk meg, és tegyük el a következő évre.

Forrás: parrotfeather.com