1. Helyes táplálás

A halak hidegvérűek, testhőmérsékletükre kihatással van a közvetlen környezetük, ami befolyásolja a viselkedésüket is. A víz hőmérsékletének csökkenésével a pikkelyesek anyagcseréje is lelassul, vagyis kevesebb lesz a tápanyagigényük. Ha ilyenkor a szükségesnél nagyobb mennyiségű élelmet fogyasztanak el, akkor előfordulhat, hogy nem tudják azt megemészteni, ami egészségügyi problémákhoz vezethet.

Amint a hőmérséklet eléri a 10-15 °C-ot, a szokásos, magas fehérjetartalmú takarmányhoz ajánlott alacsony fehérjetartalmú, búzacsíra alapú eleséget keverni, és ezt az arányt fokozatosan kell növelnünk. Állandó 10 °C esetében már csak a búzacsíra alapú táplálékkal kínáljunk kopoltyúsainkat. Hidegebb időben viszont halaink már nem fognak feljönni az ennivalóért, és le kell állni az etetéssel egészen tavaszig.

Előfordulhat, hogy egy téli, melegebb napon feljönnek táplálékért „könyörögni” a pikkelyesek, de ne csábuljunk el, mert azzal csak árthatunk nekik. A nyár folyamán elegendő mennyiségű zsírtartalékot halmoznak fel a kopoltyúsok, így a nyugalmi időszakot át kell tudniuk vészelni, emellett pedig találnak a tóban természetes eredetű táplálékot, tehát éhezni biztosan nem fognak.

2. A növények gondozása

A növények nem csak esztétikai szempontból töltenek be fontos szerepet a kerti tó életében. Tavunk ökoszisztémájának egyensúlya fenntartásához is elengedhetetlenek. Például természetes szűrőrendszerként funkcionálnak, továbbá árnyékot és menedéket biztosítanak a vízi állatvilág számára. A már elhalt leveleket, szárakat és az egyéb maradványokat rendszeresen távolítsuk el a vízből. Egyes vízi növényeket (pl. tavi rózsa) pedig javasolt visszametszeni is.

3. A befagyás megelőzése

Törekedjünk arra, hogy a tó felszínének egy része mindig jégmentes maradjon. Ehhez ma már kiváló eszközöket vásárolhatunk, melyek például fűtéssel vagy folyamatos mozgással akadályozzák meg azt, hogy egybefüggő jégtakaró alakuljon ki a víz felszínén.

A jégpáncél alatt káros gázok képződhetnek és oxigén sem tud bejutni a vízbe, ám, a jég feltörése és hirtelen felolvasztása is negatív hatással lehet a pikkelyesekre, ezért a megelőzés a legjobb, amit tehetünk.

4. A szivattyú működtetése

Igyekezzünk a szivattyút a tó egy sekélyebb pontjára helyezni, hogy probléma nélkül működhessen. Enyhe tél esetén ez bizonyul a legjobb megoldásnak, hiszen sokat jelent a víz optimális minőségének fenntartása szempontjából. Ám, ha tavunk nagyon mély és kifejezetten hideg időszak várható, akkor célszerű lehet kivennünk a szivattyút a vízből. Érdemes elolvasni a termék használati útmutatóját, hogy milyen hőmérsékleten üzemeltethető és mikor szükséges kikapcsolnunk és megtisztított állapotban eltennünk.

Arra minden esetre érdeme odafigyelni, hogy halaink számára biztosítva legyen a legalább 4 fokos „vermelési” hőmérsékleti zóna, és hidegebb időben ezt ne keverjük fel, illetve hűtsük le a víz nagyfokú mozgatásával, mert a mélyebb rétegek lehűlése egészségkárosodást okozhat.

5. A víz pótlása

A vízszint ugyan lassabban, de télen is csökkenhet. Ilyenkor azonban a szokásos vízellátási lehetőségek nem állnak a rendelkezésre, hiszen a kültéri vízcsapokat el kell zárnunk, hogy megakadályozzuk a csövek fagyását és megrepedését, vagyis alternatív vízforrást kell találnunk a feltöltéséhez. Ebben egy, a házból kivezetett, hosszú locsolócső, vagy akár vödrök is a segítségünkre lehetnek. Ügyeljünk a klórmentesítésre és a hőmérsékletre.