A kutyasétáltatás 4 aranyszabálya
2020. szeptember 05.
A kutyasétáltatás a mindennapi rutin része kell, hogy legyen, hiszen így biztosíthatjuk kedvencünk számára a megfelelő mennyiségű testmozgást, és persze nem csak fizikailag, hanem szellemileg is felfrissül általa négylábúnk. Ahhoz, hogy minden rendben menjen a séta során, fontos, hogy tisztában legyünk néhány alapvető szabállyal, amelyeket felelősségteljes gazdiként célszerű betartanunk.
- Legyen az eb pórázon!
Amikor kutyusunkkal sétálunk, mindig tartsuk őt pórázon, a legideálisabb egy 1,5-2 méter hosszú vezetőpóráz. Ne használjunk hosszúra engedett csévélő pórázt, ha azzal akadályozhatunk másokat a járdán, vagy találkozhatunk más kutyákkal, és előfordulhat, hogy azonnal vissza kell magunk mellé hívnunk bundás barátunkat. Lehet, hogy a mi pajtásunk megfelelően ki van képezve és barátságos, de idegen kutyák közeledhetnek felé agresszívan. A városokban sok helyen egyébként büntethetnek is azért, ha nincs az állaton póráz.
- Takarítsunk fel a kutya után!
Mindig legyen nálunk kutyapiszok felszedéséhez zacskó, hiszen valószínűleg a sétáltatás során fogja elvégezni négylábúnk a dolgát. Ennek alapvető szabálynak kellene lennie minden gazdi számára, mégis sokan feledkeznek meg róla. Pedig a kutyagumi a fűben vagy a járdán nem csak azért bosszantó, mert bármikor bárki beleléphet, hanem azt is figyelembe kell vennünk, hogy akár betegségek is terjedhetnek általa. Ezért ügyeljünk arra is, hogy kedvencünk ne érintkezhessen más kutya ürülékével, mert könnyedén megfertőződhet, gondoljuk például a rendkívül gyorsan szaporodó bélférgekre.
- Ne engedjük oda bárkihez kedvencünket!
Attól, hogy háziállatunk szeret ismerkedni, még nem biztos, hogy mások is örömmel veszik majd a közeledését, ezért kérdés nélkül soha ne engedjük oda senkihez sem. A gyerekek például megijedhetnek tőle, a felnőttek között lehet allergiás személy vagy akár olyan is, aki egyszerűen csak nem kedveli a kutyákat. Ne hagyjuk, hogy kutyusunk ráugráljon idegenekre vagy körbeszimatolja őket, ha azok nem egyeztek bele.
Más ebekkel is óvatosan kell bánnunk, és az összeengedés előtt mindig meg kell kérdezni a gazdit, hogy szabad-e. Lehet, hogy a szembejövő kutyus félénk, vagy épp agresszív, de akár beteg is lehet. Tehát nem elég, ha tudjuk azt, hogy a mi pajtásunk barátságos, és nem bánt, meg kell győződnünk arról, hogy a másik fél is hasonlóan jól fog reagálni a barátkozni vágyó háziállatra.
- Ne engedjük bundás barátunkat más udvarára!
Sajnos nem mindenki szereti a kutyákat, de még egy állatbarát számára is zavaró lehet, ha kutyusunk az udvarán vagy a háza előtti virágoskertben végzi el a dolgát. Tartsuk tiszteletben mások területét, és ne hagyjuk, hogy kutyusunk a zöld gyepre vagy a virágok közé piszkítson. Azokon a helyeken, ahol nincs kerítés, különösen legyünk óvatosak, ne engedjük, hogy bemenjen kedvencünk, mert lehet, hogy tartózkodik az udvaron egy négylábú, amely védi a területét, és megtámadhatja kutyusunkat. Ilyen esetben még jobb, ha inkább az utca másik oldalán folytatjuk utunkat.
