Kutyánk görcsrohamainak több oka is lehet, nem csak az epilepszia. Ha az alapos állatorvosi vizsgálat után sem találnak olyan betegséget, ami görcsöket okozhat, akkor ismeretlen oktanú epilepsziáról beszélünk. Szükség van vérvizsgálatra, vizeletvizsgálatra és egy alapos neurológiai vizsgálatra is, mielőtt a végleges diagnózis megszületik. Az epilepsziás rohamok során egy abnormális elektromos aktivitás megy végbe az agyban, az agyi serkentő és gátló folyamatok kisiklanak. Az epilepszia a WHO definíciója szerint egy krónikus agyi működészavar, amelyet visszatérő rohamok jellemeznek, melynek hátterében különböző okok állhatnak. A rohamok általában spontán jelentkeznek, melyek során az esetek többségében tudatvesztés, tudatzavar alakul ki, gyakran kíséri nyálzás és spontán vizelet és bélsárürítés. A rohamok lehetnek alkalmi rohamok, halmozott rohamok (24 órán belül több) és kialakulhat a hosszú ideig tartó status epilepticus (5-30 percig tartó roham, tudatvesztés) is. A rohamok jelentkezése előtt 1-24 órával már jelentkezhet nyugtalanság, ragaszkodás, idegesség, bujkálás. A rohamok után is megfigyelhetők bizonyos jelenségek, amelyek általában 2 órán belül rendeződnek, de ritkán akár napokig is eltarthatnak, ilyenek lehetnek: bénult fekvés, kimerültség, fáradtság, botladozó járás, céltalan járkálás, kényszermozgások, körmozgás, nyálzás, indokolatlan ugatás, szokatlan magatartás (pl.: szobatisztaság elvesztése, agresszió), lihegés. Az egész testre kiterjedő rohamokon kívül léteznek helyi rohamok is, amikor csak bizonyos izomcsoportok érintettek. Ilyen lehet például, ha a kutya furcsán felkapkodja a lábát, mintha belelépett volna valamibe.

Sajnos az epilepszia viszonylag gyakori betegség bundás barátaink körében. A megjelenésében a genetika is szerepet játszik, vagyis bizonyos fajtáknál jellemzőbb az előfordulása (beagle, golden retriver, labrador retriver, tervueren, berni pásztor, magyar vizsla).

Természetesen a fajtán belül is vannak vonalak, ahol nagyobb valószínűséggel jelenik meg a betegség. Például, ha a kölyökkutya szülei epilepsziásak voltak, akkor nagy eséllyel ő is az lesz. Vagy, ha van egy kutyusunk, aki beteg, akkor nem ajánlatos, hogy később kiskutyái legyenek, mert valószínűleg náluk is jelentkezni fognak a kellemetlen rohamok.

Az ismeretlen oktanú epilepszia általában egy és az öt éves kor között alakul ki. Az az időszak, amelyben megtörténik az első roham, az segíthet az ok megfejtésében.

Az első roham után nem feltétlen kell megkezdeni a kezelést, mert nem biztos, hogy követik majd újabbak. Kezelést a következő esetekben kell elkezdeni:

1. Ha a görcsroham egy más oktanú betegség tünete.
2. Ismétlődő rohamok 2-6 hónapon belül.
3. Egy éven belül több alkalommal halmozott rohamok jelentkeztek.
4. A rohamok után súlyos roham utáni jelenségek (pl.: agresszió).
5. A fej traumás sérülését követő 1 hétben roham jelentkezett.
6. A roham hossza több mint 5 perc.
7. Status epilepticus (általában 5-30 percnél tovább tartó roham) ellátását követően.

Fontos, hogy tudjuk, hogy a kezelések sok esetben csak csökkentik a rohamok gyakoriságát vagy súlyosságát, de nem szüntetik meg őket teljesen. Ennek az az oka, hogy, ha olyan dózisban kapná az állat a kezelést, hogy teljesen megszűnjenek a tünetek, akkor súlyos mellékhatások jelentkeznének. De az is előfordulhat, hogy a hatóanyag mennyiségétől függetlenül is kialakulnának időnként a rohamok. A kutyusok egy kis részénél viszont előfordulhat, hogy rohammentesek lesznek a gyógyszerek adagolása után. Sajnos a kezelést általában nem lehet többet abbahagyni. A kezelés célja tulajdonképpen az életminőség javítása, a rohamok számának, gyakoriságának, súlyosságának csökkentése.

Tehát, ha háziállatunknak még vannak kisebb rohamai, az nem jelenti azt, hogy nem működik a kezelés. A látható javulásig több idő is eltelhet, a gyógyszereknek idő kell, amíg beáll a megfelelő vérkoncentráció. Ha viszont a rohamok túl gyakoriak, vagy hosszabbak és súlyosabbak, mint korábban, akkor érdemes újra megvizsgáltatni a négylábút, mert lehet, hogy új diagnózist vagy kezelési tervet kell felállítani, esetleg mindkettőt.

A gyógyszereknek lehetnek enyhe mellékhatásai is, mint a gyakori vizelési inger, a szomjúság és az étvágy növekedése, vagy a bizonytalan állás. De ezek általában meg is szűnnek, ahogy a szervezet hozzászokik a tabletták hatóanyagaihoz. Az epilepszia kezelésére használt hatékony gyógyszerek közül egyesek megterhelhetik a májat, ezért a kezelő állatorvos által előírt gyakorisággal laborvizsgálatokra van szükség kedvencünk májfunkcióinak ellenőrzése miatt.

A gyógyszerek adagolásának hirtelen abbahagyása is okozhat rohamokat, ezért mindig az állatorvos utasításának megfelelően járjunk el.

Az epilepsziás kutyusok egyébként – ha nincs más betegség a háttérben – akkor teljesen normális életet tudnak élni, a rohamok közötti időszakban nem igényelnek különleges bánásmódot és nem érzik rosszul magukat, a rohamokon kívül nincsen más tünetük. Helyes táplálás és megfelelő körülmények között akár boldog, hosszú életet élhetnek.

Forrás: ourpetshealth.com