• Hímek és nőstények

A hüllők esetében nem csak arról lehet szó, hogy különböző fajok képesek-e békésen egy helyen élni. A természetben az azonos fajú, ám ellenkező nemű hidegvérűek is sokszor csak a párzás idejére jönnek össze, életük többi részét külön töltik. Tehát gondot okozhat az is, ha egyetlen fajon belül szeretnénk több állatot együtt tartani, akár egyező, akár különböző neműeket választottunk. Például a kaméleonok is inkább egyedül élnek, a hímek csak rövid ideig, a párzás miatt maradnak a nőstény mellett. Ha pedig két hímet engedünk össze, ők valószínűleg azonnal harcolni fognak. A hím leguánok pedig nem csak a saját nemükhöz tartozókat támadhatják meg, hanem az embereket is. Azonos fajtájú nőstények már nagyobb valószínűséggel képesek együtt élni, vagy jó megoldás lehet az is, ha egyetlen hímet teszünk össze több nősténnyel.

• Kígyók és gyíkok

A legtöbb kígyó magányosan érzi jól magát, de egyes fajok tarthatóak együtt más kígyókkal, sőt, még bizonyos gyíkokkal is. Arról azonban nem szabad megfeledkeznünk, hogy a csúszómászóknak a megfelelő fejlődéshez alacsonyabb hőmérsékletre van szükségük, mint a gyíkféléknek, ami azt jelenti, hogy különböző fényű és hőmérsékletű területeket kell kialakítanunk a terráriumban vagy a hüllőházban. A siklók általában képesek arra, hogy együtt éljenek más fajokkal. Ilyen például a patkánysikló is, de etetés idejére őt is javasolt külön tenni. A zöld fűsikló mellé viszont elméletileg nyugodtan kerülhet anolisz.

• Kinti élet

Hogyha egy kinti épületben megfelelő körülményeket tudunk biztosítani a hüllők számára, akkor egy nagyobb területen könnyebben tarthatunk együtt különböző fajtákat. A szakállas agámák például képesek megosztani a helyüket a teknősökkel. Mivel mindkét faj főként zöldségekkel és gyümölcsökkel táplálkozik, így az etetéssel sem lesz gond. Hetente egy-két alkalommal viszont az agámákat meg kell kínálnunk élő rovarokkal is. 

• Egyéb szempontok

Bizonyos gyíkfajok keveredése működhet, ha gondosan megtervezzük a lakhelyüket. A legtöbb gyíknak 30-35 °C-ra van szüksége. A szárazföldi, illetve földön élő fajok nagy eséllyel együtt tarthatóak a leginkább fákon tartózkodókkal. Ha elegendő területet tudunk biztosítani nekik, akkor lényegében ritkán fognak találkozni. Eleinte folyamatosan tartsuk szemmel az állatainkat, és vigyázzunk arra, hogy ne tegyünk össze domináns példányokat alázatosakkal. Mindezek mellett kalkulálnunk kell az étkezési szokásokkal, a kifejlett példányok méretével, valamint azzal is, hogy trópusi vagy sivatagi fajú kedvenceket szeretnénk-e. Ez utóbbi is nagyon fontos, mert a földön és fákon élők is csak akkor tarthatóak együtt, ha mindkét faj sivatagi vagy épp mindkettő trópusi. Tehát hüllőket mindig csak alapos utánajárás, tervezés, és fokozott figyelem mellett tarthatunk együtt.