Tévhit, hogy az apportírozás egyszerű feladat. Sok kutya lelkesen veti magát az eldobott tárgy után, de ezzel a vadászösztönüknek engedelmeskednek, és a zsákmányért végső soron majd a gazdájukkal akarnak megküzdeni. Ez a magatartás messze nem egyenlő az apportírozással, és néha még a gazdi falkavezéri szerepét is aláássa. Alábbi cikkünkből kiderül, hogyan taníthatod meg kutyádat a helyes apportírozásra annak érdekében, hogy az a fajtájának megfelelő, számos előnyt tartogató kiképzéssé váljon.

Mit is jelent a helyes apportírozás, és melyek a kiképzés céljai?

A legtöbb kutyának (bár nem mindegyiknek) nem okoz gondot az eldobott tárgyak űzése, hiszen ez vadászösztönükből fakad: a kutya megpróbálja a menekülő zsákmányt elkapni, megfogni és megölni. Azonban ebből a viselkedésmintából rendszerint hiányzik a megfelelő lezárás ahhoz, hogy apportírozásnak lehessen nevezni: a zsákmány átadása a gazdinak. Sem az eldobott bot utáni rohanás, majd a tárgy azt követő „marcangolása” vagy a marcangolás imitálása, sem a tárgy játékos kirángatása az állat szájából nem tartozik ténylegesen az apportírozás tudományához.

A helyesen gyakorolt apportírozás koncentrációt igénylő, a kutya fajtájának megfelelően végeztetett, komoly feladat, amely számos előnnyel jár.

Miért apportíroznak a kutyák?

A kutyák természetadta ösztöneihez tartozik a gyors futás és a vadászat, a zsákmány elfogása és visszahozatala. Egyes kutyafajtákat kifejezetten erre a célra tenyésztettek ki. Így az apportírozás – különösen a vadászkutyák esetében – kiváló lehetőség az ősi ösztönök megélésére.

Az apportírozás előnyei:

• Szorosabbá teszi az ember-kutya közötti köteléket: Az ember megtanulja a saját és a kutya testbeszédét könnyebben értelmezni. A kommunikáció minden egyes közös gyakorlással fejlődik, finomodik. Emellett az ember aktívan együtt dolgozik a kutyával.
• Erősíti a falkavezéri szerepedet. Te határozod meg, mikor kezdődik, és mikor végződik a gyakorlás. A kutyának oda kell vinnie, és le kell tennie eléd a zsákmányt. Szabályokat kell követnie, és alá kell vetnie az akaratát a te akaratodnak. Egyértelműen te vagy itt a főnök, nem úgy, mint amikor a kutya játékból rá akar venni, hogy szaladj utána és a zsákmánya után.
• Ez fejleszti a kutyát, és a fajtájának megfelelő kihívás elé állítja: az apportírozás elegendő mozgást biztosít a kutyád számára. Kiélheti természetes vadászösztönét. Emellett az apportírozás szellemi kihívást is jelent a négylábú számára, mivel meg kell birkóznia egy feladattal.
• Az elfoglaltság közben a kutya játékosan gyakorolja az engedelmességet és az indulatkezelést: az apportírozás mind a kutya, mind a gazda számára szórakoztató módon támogatja a nevelést. Előfeltétele a már meglévő, alapszintű engedelmesség, amelyet az apportírozási kiképzéssel tovább erősíthetsz. Különösen a nyugalomban maradás elsajátításában nyújt nagy segítséget. Emellett az apportírozásra való kiképzés javítja a koncentrációkészséget is.

Mely kutyák apportíroznak különös előszeretettel?

Alapvetően mindegyik kutya élvezi az apportírozást. Azonban egyes kutyafajták mintha egyenesen erre születtek volna. Ide tartoznak többek közt azok a fajták, amelyeket a meglőtt vadak felkutatására és behozására tenyésztettek ki. Ezek többek közt a következők:

• Golden retriever: Már a neve is mutatja, hogy a vérében van az apportírozás. A „to retrieve” angol kifejezés magyarul annyit tesz: „visszahozni”. Eredeti feladata az volt, hogy a meglőtt madarat vagy apróvadat megtalálja, és a vadásznak odavigye.
• Angol springer spániel: Napjainkban a spániel népszerű családi kutya, azonban még ott szunnyad benne a hajtókutyák minden tulajdonsága. Vadászatokon a zsákmányt megbízhatóan felhajtotta, majd odavitte a vadásznak. Az apportírozással játékos módon végezheti ismét egykori feladatát.
• Ausztrál juhászkutya és border collie: A terelőkutyák megfelelő mennyiségű mozgást és elfoglaltságot igényelnek – mind szellemi, mind fizikai szempontból. Különösen intelligens kutyákról van szó, amelyek örömöt lelnek a játékban. Az apportírozás remek lehetőség arra, hogy kifárasszuk az állatot, és változatosságot hozzunk a hétköznapokba.
• Szetter és pointer: Eredetileg ezeket a kutyákat is azzal a céllal tenyésztették, hogy gazdájukat a lövészet során segítsék. Lojálisak, és hajtja őket a megfelelni akarás. Ezért ideális családi kutyák. Az apportírozást lelkesen űzik.

Hogyan gyakoroljuk az apportírozást? – Az első három lépés

Először is válaszd ki az apportírozáshoz megfelelő tárgyat. A bot sok szempontból nem a legjobb választás: nem motivál eléggé, nem alábecsülendő sérülésveszélyt hordoz, és rágásra ösztönzi a kutyát. Soha ne használd erre a kutya megszokott játékát!

Nagyszerű apporttárgy, különösen apportírozásra kevésbé hajlamos kutyáknál, a csuklópánttal ellátott, táppal vagy jutalomfalattal tölthető „dummy”. Egyéb strapabíró apporttárgyat is használhatsz, például apportfát, különösen, ha kutyád már lelkes zsákmányszerző. Az új apporttárgy révén kutyád megtanulja, mi a különbség a komolyan teljesítendő feladat és a puszta játék között, amelyben akár át is veheti a vezető szerepet. Emellett szükséged lesz egy hosszú nyomkövető pórázra és olyan nem hizlaló jutalomfalatra, amelyért a kutyád odavan.

A professzionális kutyasportokban olyan apporttárgyakat használnak, amelyek alapanyagát és súlyát szigorú előírások szabályozzák. Ezeket nevezik hozófának is. A „dummy” képzésen a kutyák előírás szerinti „dummy” (vadat mintázó) tárggyal gyakorolnak.

Erre a célra alapvetően minden megfelel, amit a kutya kényelmesen meg tud fogni a szájával, és ami nem hordoz sérülésveszélyt. Érdekesnek is kell lennie a négylábú számára. A teniszlabda hosszú távon árt a fogzománcnak, ezért nem feltétlenül jó választás a kiképzéshez.

A kiképzés célja, hogy a kutya megtanulja a következőket:

• Az apporttárgyat parancsra felvenni
• A tárgyat visszahozni
• Az apporttárgyat az ember lába elé tenni, illetve neki átadni

1. lépés: A tárgy felvétele

Ha szeretnéd elkezdeni az apportíroztatást, ne várj el egyszerre túl sokat négylábú kedvencedtől. Inkább haladj lépésenként. Az első gyakorlat célja, hogy a kutyával megértessük, hogy a tárgyat csak parancsra veheti fel.

Kezdd azzal, hogy érdekessé teszed a „dummy”-t a kutyád számára. Töltsd meg a „dummy”-t jutalomfalattal a kutya szeme láttára, és ízelítőként adj neki egyet a „dummy”-ból. Vagy játssz az apporttárggyal úgy, hogy a kutya nem vehet részt benne. Csak akkor vedd a nyomkövető pórázra, és dobd el az apporttárgyat pár méterre, ha biztos vagy benne, hogy megragadta a figyelmét. Csak olyan messze dobd, amilyen messze gond nélkül elér a nyomkövető pórázon úgy, hogy a póráz nem feszül. Legjobb, ha a nappaliban vagy zárt udvaron gyakoroltok, így semmi nem tereli el a kutya figyelmét.

Ne engedd, hogy azonnal elrohanjon, parancsolj rá, hogy maradjon ülve. Ezután add ki a „Hozd” parancsot, és hagyd, hogy behozza az apporttárgyat.

2. lépés: A tárgy behozása

Sok kutya és gazda számára itt kezdődik a kiképzés nehezebbik része, hiszen nem minden kutya akarja behozni a zsákmányt, az átadásról már nem is beszélve. Amikor a kutya felveszi a „dummy”-t, alaposan halmozd el dicsérettel ezért a teljesítményért. Csalogasd magadhoz, ha másképp nem megy, a pórázt enyhén húzd magad felé. Ha a kutya elhozza egészen hozzád a „dummy”-t, dicsérd meg, hogy elhozta, és hogy tartja. Ne vedd el tőle a zsákmányt azonnal.

Használd a „Kérem” vagy „Add” parancsokat, és nyújtsd a kezed a „dummy”-ért. Ha a kutya elengedi az apporttárgyat, azonnal adj neki egy jutalomfalatot. Táppal töltött „dummy” esetén abból kapjon a kutya. Még motiválóbb, ha megengeded, hogy ő maga vegyen ki egy jutalomfalatot belőle. Ha a következő alkalommal a kutya esetleg megpróbálja önállóan kiszedni a „dummy”-ból az eledelt, az sem a világ vége, ez inkább támogatja a tanulási fázist. Hiszen ezáltal a kutya megtanulja, hogy csak akkor jut hozzá a „dummy”-ban lévő eleséghez, ha visszahozza azt. Ne bosszankodj, ha nem minden sikerül elsőre. A türelem és a következetes gyakorlás a legmakrancosabb, legszeleburdibb kutyából is kihozza az apportírozás mesterét, és a jövőben remek változatossággal gazdagíthatjátok a közös sétát.

Kiegészítő feladat: Rejtsd el a táppal töltött „dummy”-t az erdőben. A kutyát ültesd le, lássa, hogy mit csinálsz. Szükség esetén erősítsd a kutyán lévő pórázt egy fához. Tedd le a „dummy”-t az erdőben, menj vissza a kutyához, és kerestesd vele a gyakorlótárgyat a „Keresd” vagy „Hozd” parancsszavak egyikével. Elkísérheted a kutyát, és eleinte segíthetsz is neki. Dicsérd meg, amikor megtalálja a „dummy”-t, csalogasd magadhoz, hogy átadja a tasakot. Etesd meg közvetlenül a „dummy”-ból.

Apportírozás kölyökkutyával – mely életkorban kezdjük apportírozásra idomítani a kutyát?

A természetes hajlam gyakran már kölyökkorban, idomítás vagy parancs nélkül megmutatkozik. A kis négylábúak mindennél jobban szeretik az elfoglaltságot. Hozzák a cipőt, zoknit vagy bármilyen egyéb tárgyat, amelyeknek tulajdonképpen semmi keresnivalója nincs a szájukban. Ennek ellenére az alapok itt már adottak. Ezzel el lehet indulni, ezt lehet fejleszteni. Már hat hetes kortól kezdheted apportírozásra idomítani a kölyökkutyát. A gyakorlás időtartamát mindig igazítsd a kutya korához. Kölyökkutya esetén egy-egy foglalkozás legyen viszonylag rövid, hogy a fiatal állatot és az ízületeit ne terheljük túl. Emellett a fiatalabb négylábúaknak még nem erőssége a hosszabb időn át tartó összpontosítás.

Az apportírozás megtanítása felnőtt kutyáknak

A felnőtt kutya apportírozásra való idomítása kicsit több türelmet kíván. Különösen abban az esetben, ha már megszokta a gazdival és a zsákmánnyal való elkapós, húzó-vonó játékot, hiszen ilyenkor kell egy kis idő, amíg a négylábú rájön, hogy ezúttal a zsákmányt át kell adnia. Azonban még így is képes új dolgokat megtanulni. Az alapvető idomítási folyamat életkortól függetlenül ugyanaz. Általános szabály, hogy a kutya legyen kipihent, befogadóképes. Soha ne gyakorolj vele addig, amíg teljesen kimerül, vagy ha kedvét veszti. Az idomítást egy sikeresen megoldott feladatot követően fejezd be, és egy hosszú gyakorlás helyett építs be a napba több rövid foglalkozást.

Apportírozás haladóknak

Amikor az apportírozás már remekül megy, és kutyád már alig várja az újabb feladatot, bátran emelheted a nehézségi fokot. Egyrészt növelheted a távolságot. Másrészt az apporttárgynak nem kell mindig ugyanabba az irányba repülnie. Dobd el oldalra, vagy hátrafelé. Az apportírozás mesterei egymás után több különböző „dummy”-t is képesek visszahozni. Kihelyezhetsz egyszerre egy egész sor apporttárgyat, majd a kutyát kézmozdulattal küldheted a kívánt irányba. Különösen a nagyon intelligens kutyafajtáknak izgalmas kihívás ez az egyszerű apportírozással szemben.

Kevésbé érdeklődő kutyák motiválása

Még az olyan vadászkutyák, mint a retrieverek között is találni lusta fajtársakat, amelyek egyszerűen semmilyen érdeklődést nem mutatnak az ilyen tevékenység iránt. Megpróbálhatod táppal tölthető „dummy”-val felkelteni az érdeklődést. Először játssz vele te magad, felhívva ezzel négylábúdat, hogy szálljon be a játékba. Dobd a „dummy”-t a levegőbe, boldogan kapd el, majd húzd végig a padlón. Ezzel csalogatod a kutyát, és felkelted játékos kedvét. Eleinte elég, ha csak részt vesz a játékban, és a szájába veszi a „dummy”-t. Ez utóbbiért halmozd el dicséretekkel. Végezzétek el ezt a gyakorlatot néhány alkalommal, mielőtt áttérsz a következő lépésre.

Ha kutyád egyáltalán nem lelkesedik az apportírozás iránt, ne kényszerítsd rá. Inkább próbálj ki vele valamilyen egyéb tevékenységet. Lehet, hogy az agility vagy a dog dancing jobban bejön neki.

Lehetséges problémák az apportírozás során

Az apportírozás iránti érdektelenség mellett egyéb problémák is előfordulhatnak. Egyes kutyák túlságosan felpörögnek játék közben, és a végén már alig lehet őket megfékezni. Különösen a kölykökre és fiatal kutyákra jellemző, hogy egyes gyakorlatokat követően élénkebbek, mint előtte. Ha ilyen vadócot tartasz, jobb, ha a gyakorlás idejét néhány percre csökkented. A hangsúly ilyenkor a nyugodt, összpontosító behozáson legyen, ne az apporttárgyhoz való odaszáguldáson. Figyelj arra, hogy a kutya csak a parancsra induljon el.

Egy másik gyakori probléma lehet, hogy a kutya alig vagy nem hajlandó az apporttárgyat elereszteni, illetve átadni. Ne hagyd, hogy rávegyen négylábúd, hogy utána rohangálj, inkább maradj türelmes. Inkább az oldalad mutasd a kutya felé, ne állj vele szemben. Legjobb, ha guggolsz, így a kutya szemmagasságában vagy. Ne nyúlj túl korán az apporttárgy után, és nagyon dicsérd meg, amikor végül átadja a zsákmányt.

Amit érdemes tudni az apportírozásról

Az apportírozás négy szabálya: mindenképp tartsd ezeket szem előtt!

• Az apporttárgy nem szokványos játék, hanem az idomítás eszköze. Amint befejezitek a gyakorlást, pakold el.
• Te határozod meg, mikor kezdődik, és mikor végződik az apportírozás. Soha ne apportíroztasd a kutyád addig, amíg már elmegy a kedve tőle, időben fejezd be – akkor, amikor a legjobban megy. Emellett a kutyának nem szabad azonnal elsprintelnie, amint eldobod a tárgyat. Csak a parancsodra indulhat.
• Az apportírozás iránt érdektelen kutyát lehetőleg éhesen idomítsuk a táppal tölthető „dummy” segítségével.
• Soha ne kényszerítsd a kutyát erőszakkal vagy fenyegetéssel apportírozásra! Vannak kutyák, amelyek soha nem szeretik meg ezt az elfoglaltságot. Számukra számos egyéb hasznos és fajtájukhoz igazodó tevékenység kínálkozik. Az előrehaladott korban lévő, ízületi betegségekben szenvedő kutyák számára sem feltétlenül alkalmas az apportírozás. Az ő esetükben nagyon kis távolságokra helyezzük az apporttárgyat, vagy keressünk más elfoglaltságot.

A legfontosabb, hogy a kutyának öröme teljen az apportírozásban. Akkor neked és négylábú társadnak olyan remek elfoglaltságban lesz részetek, amely szorosabbá teszi a kapcsolatotokat.