Először is meg kell győződnünk arról, hogy valóban babamadarat találtunk-e, és tényleg segítségre szorul-e. Számos énekesmadárnál előfordul, hogy még mielőtt megtanulnának repülni, már előtte 2-5 nappal elhagyják a fészküket. Ám a szülők ez idő alatt is gondozzák és táplálják őket, és ügyelnek a biztonságukra. Ilyenkor a madárnak már szinte teljesen kialakult a tollazata, esetleg a farok és a szárnyak lehetnek még kicsit rövidebbek. Ekkor valószínűleg csak minimálisan kell beavatkoznunk, vagy egyáltalán nem.

Egy fiatalabb szárnyas viszont már nagyobb eséllyel igényli a segítségünket. Ha a kismadár kopasz vagy éppen csak pelyhes, és feltűnően kicsi, akkor cselekednünk kell. Ők még gyengék, nem tudnak repülni, és az is előfordulhat, hogy a szemük sincs nyitva. Amennyiben fiókát vélünk felfedezni, akkor figyeljük meg az energiaszintjét, a viselkedését, hogy meg tudjuk állapítani, hogy szüksége van-e ránk.

Az életkortól függetlenül természetesen bármelyik madár a segítségünkre szorulhat, például, ha megsérült, sebes, vagy törést szenvedett.

Fontos, hogy mielőtt hozzáérnénk egy kismadárhoz, győződjünk meg arról, hogy biztosan nem foglalkoznak-e vele a szülei. Lehetőség szerint várjuk körülbelül fél órát, mert annyi idő is eltelhet addig, amíg valamelyik fél visszatér a fészekhez. Legyünk türelemmel.

A lehető legkevesebb beavatkozással teremtsük meg a biztonságot. Mivel még a fiókákon is lehetnek élősködők (atkák, kullancsok, tetvek, paraziták), ezért ajánlott felhúznunk egy kesztyűt, mielőtt megérintenénk a kis szárnyast. Olyan helyre tegyük a csöppséget, ami védett és nem éri közvetlen napfény, de a legjobb, ha vissza tudjuk helyezni a fészekbe. Ha nem találjuk, vagy biztosan tudjuk, hogy megsemmisült, akkor készíthetünk mi magunk egy kiskosarat, amit a fészkelőhelyhez legközelebb célszerű felszerelnünk. Ügyeljünk arra, hogy a fióka ne tudjon kiesni belőle. A madárral való foglalkozás után alaposan mossunk kezet szappannal és meleg vízzel.

A kicsi csipogásának köszönhetően a szülei könnyedén rátalálnak majd, és mivel a legtöbb madárnak rossz a szaglása, így valószínűleg nem fogják érezni a fiókán, hogy megérintettük. Ám, ilyenkor akár egy óra is eltelhet, amíg meg merik közelíteni majd a szülők kicsinyüket. Egy távolabbi helyen várakozzunk, ne csapjunk nagy zajt, és ne engedjük a fészek közelébe háziállatainkat és gyermekeinket sem.

Ne adjunk a kis csőrösnek ételt vagy vizet. A fiatal madaraknak annyira speciális és pontos táplálékokra van szükségük, hogy mi azokat nem tudjuk biztosítani nekik. A fiókák élő rovarokkal táplálkoznak, melyeket a szülők kínálnak nekik 3-4 óránként. Nem megfelelő eleség esetén a kicsik megfulladhatnak vagy alultáplálttá válhatnak. Ha úgy látjuk, hogy nem kerülnek elő a szülők, és mi sem tudunk tovább segíteni, vegyük fel a kapcsolatot egy madárkórházzal vagy madármentő egyesülettel.