A kutyák testbeszéde

Szemek

Amikor kutyusunk szemeit nézzük, figyeljünk a szemek fehér részeire, és állapítsuk meg az eb tekintetének fókuszát és intenzitását. Amikor egy kutya feszültnek érzi magát, szemei a szokásosnál kerekebbnek tűnhetnek, és azt láthatjuk, hogy több fehér rész jelenik meg.

A tág pupillák félelmet és izgalmat is jelezhetnek, a szemek üvegessé válhatnak, amiből arra következtethetünk, hogy az állat fenyegetve, stresszesnek vagy ijedtnek érzi magát. A nyugodt kutya gyakran hunyorog, így a szeme mandula alakú lesz, és egyáltalán nem látszik a fehér terület.

Száj

A relaxált állapotban lévő eb lehet például tátott szájjal és liheghet is közben, arcának és szájának megfeszítése nélkül. 

A félelmet érző vagy feszült kutya a legtöbbször zárva tartja a száját és a sarkainál visszahúzza az ajkait, valamint az is előfordulhat, hogy gyorsan zihál. Ha a lihegő háziállat hirtelen becsukja a száját, akkor valószínűleg történt valami a környezetében, és fokozottá vált benne a stressz. A nyáladzás megjelenése olyankor, amikor azt nem étel okozza, szintén jelezhet szélsőséges félelmet és stresszt.

Ha bundás barátunk összeráncolja a pofa felső részét ezzel megjelenítve elülső fogait, és esetleg még morog is közben, az egyértelmű figyelmeztetést jelent a közeledő számára. Ilyenkor megfigyelhető még a feszült homlok és a kemény szemek is.

Ám, a látható fogak nem mindig jelentenek agressziót. Egyes kutyusok hízelgő mosolyt is képesek villantani. Ezt azonban általában lehajtott fejjel, csóváló farokkal, lapított fülekkel, hunyorgó szemekkel és laza testtartással teszik.

Fülek

A kutyáknak sokféle fültípusuk van. És bár, az álló fülű kutyáknál könnyebben látjuk a fül helyzetét, a többieknél is elég lehet a fül tövét vizsgálni. Amikor pajtásunk ellazul, fülei kissé hátrafele vagy oldalra állhatnak. Ahogy viszont elkezd izgatottá válni, a fülei előremozdulnak és az érdeklődési terület felé mutatnak.

Farok

A kutya farkának megfigyelésekor két dologra kell fókuszálnunk: a farok helyzetére és mozgására. Egy nyugodt állat semleges helyzetben tartja a farkát, követve a gerincvonalát vagy akár alá is mehet vele. Majd, amikor izgatottá válik, akkor általában a gerinc szintje felé emelkedik a farka. 

A farok mozgása lehet laza mozdulat egyik oldalról a másikra vagy söprő, körkörös mozgás is. Izgalom esetén a farok csóválásának tempója jelentősen felgyorsul. Az a kutyus, amelyik fél, farkincáját a lábai közé, a hasa alá húzza vagy mereven csóvál.