Hüllők és élősködőik: mit tehet a gazdi?
A férgek az egyik leggyakoribb élősködők a terrárium lakóinak esetében. Általában a fonálférgek, az orsósférgek és a végbélgiliszták találhatóak meg a hüllőkben.
A bélparazitákkal rendelkező hüllők a legtöbbször az alábbi tüneteket produkálják:
- rossz étvágy
- súlyvesztés
- hányás vagy öklendezés
- rendellenes széklet, hasmenés
A férgeket sokszor szabad szemmel is látni lehet a hüllő székletében és hányásában, de az, hogy nem látjuk őket, még nem jelenti azt, hogy nem élősködnek kedvencünk testében. Az egyes fajok lárvaalakjai a tüdőben és egyéb szervekben is vándorolnak mielőtt kifejlett parazitákká válnának, így légúti megbetegedéseket, tüdőgyulladást is okozhatnak. A súlyos parazitás fertőzések sokszor az állat pusztulásához vezetnek.
Sajnálatos módon a hüllők egyszerűen fogékonyak a bélparazitákra. Az élősködők mérete lehet nagy, spagettire hasonlító, de lehetnek egészen apró, egysejtűek is, melyek csak mikroszkóppal láthatóak. Szaporodásukhoz hozzásegíthet a ritkán takarított, erősen szennyezett terrárium.
A parazita-mentes hüllők megfertőződhetnek élősködőket tartalmazó ürülék elfogyasztása során, de egyes férgek képesek átjutni a gyíkok bőrén is.
Az állatorvos a fertőzöttséget a hüllő kórtörténete, klinikai tünetei, valamint a fizikális vizsgálat során állapítja meg. Ahhoz, hogy a kezelés elkezdődhessen és sikeres legyen, meg kell határozni, hogy milyen parazitafajjal fertőződött az állat. Ez általában bélsárvizsgálat segítségével történik, de más laboratóriumi vizsgálat is szükségessé válhat.
A bélférgek ellen különböző féreghajtókat lehet alkalmazni, amelyek segítenek a paraziták elpusztításában. Míg egyes antibiotikumok és gyógyszerek hatékonyak bizonyos típusú fertőzésekkel szemben, a paraziták ellen hatástalanok. Mindig kövessük az állatorvos által elmondott, valamint a termék csomagolásán feltüntetett utasításokat. Sok esetben több kezelésre is szükség lehet ahhoz, hogy teljesen parazitamentes legyen az állat. Nagyon fontos a parazitamentesítés során a terrárium gyakori takarítása, hogy a környezetből ne fertőződjenek vissza az állatok.
A rendszeres állatorvosi vizsgálat segíthet abban, hogy időben felfedezzük a problémát. Ha tudjuk, hogy hüllőnk nagy eséllyel megfertőződhet környezetében, akkor első sorban a megelőzésre kell törekednünk. Az új hüllőket egy időre karanténba kell helyezni, amíg meg nem győződünk arról, hogy nem fertőzött az állat. Célszerű az új állatot a karantén ideje alatt állatorvoshoz vinni, ahol megtörténhetnek a szükséges vizsgálatok és parazitaellenes kezelések.
A megelőzés érdekében fontos még, hogy zárt helyen tartsuk kedvencünket, és gyakran takarítsuk terráriumát. Ragadozó hüllő esetében pedig ajánlott a húst először lefagyasztani, és csak utána az állatnak adni, hogy véletlenül se juttassunk be az ennivalón keresztül parazitákat a terráriumba.
Forrás: petmd.com
