Kiscica a nagyvilágban
Cicánknak már tökéletesen otthon kell éreznie magát házunkban, illetve lakásunkban, mielőtt először kivisszük. És ez nemcsak az élete legelső szabadtéri sétájára készülő kiscicára vonatkozik, hanem a felnőtt macskára is, amelyet állatmenhelyről fogadtunk magunkhoz, vagy csak úgy hazavittünk. A macskaszakértők azt tanácsolják, hogy cicánk legalább 4-6 hetet töltsön új otthona falain belül, mielőtt kiengednénk, hogy felfedezze annak környékét.
Séta hámban és pórázon
Kísérjük el cicánkat, amikor először teszi ki a lábát a házból. Az első néhány séta alkalmával érdemes hámot tenni rá, és pórázon vezetni, nehogy az első szokatlan hangra ijedtében kereket oldjon. A hám viseléséhez fokozatosan kell hozzászoktatni, különben tiltakozni fog, amikor megpróbáljuk feltenni rá. Használjuk ki az akklimatizáció időszakát, amikor kedvencünket a négy fal között tartjuk, és készítsük fel a hám viselésére.
Amint cicánk megengedi, hogy rátegyük a hámot és a pórázt, és engedi magát körbevezetni, kimerészkedhetünk a szabadba, hogy első ízben tapasztalja meg a külvilágot. Először ne vigyük túl messzire, mivel még hozzá kell szoknia ahhoz a rengeteg ingerhez, ami odakint éri.
Ha séta közben nyugodtnak, magabiztosnak látjuk, akkor a pórázt fokozatosan elhagyva útjára bocsáthatjuk minitigrisünket. Azt azért próbáljuk elérni, hogy mindig hallótávolságon belül maradjon.
Előfordulhat, hogy a macska nem hallgat a gazdi hívószavára. Nem csoda, hiszen mámorítóan izgalmas számára a szabadság új érzése. Ha nem tudjuk cicánkat nyakon csípni, akkor a kedvenc játékával vagy egy különlegesen ínycsiklandó finomsággal csábítsuk vissza. Azt tanácsoljuk, hogy az első kirándulás után etessük meg, vagy legalábbis jutalmazzuk meg a cicát, amint visszajön hozzánk. Hamar rá fog jönni, hogy érdemes visszamennie, mert mindig kap valami nyalánkságot.
Ez a kis trükk rendkívül jól jöhet, amikor a macskaajtó használatára próbáljuk rávenni a cicust. Az első néhány alkalommal finom falatokkal csalogassuk vissza apró kalandorunkat, amíg rá nem jön, hogy önállóan ki- és bejárhat a házba. Ha nem szeretnénk a házunkban hívatlan négylábú vendégeket látni, akkor szereljünk fel érzékelős macskaajtót, amelyik csak akkor nyílik ki, ha a megfelelő nyakörvet viselő cica közelít hozzá. Egyes modellek beprogramozhatók úgy is, hogy felismerjék a cica egyéni azonosítóját.
Cicánk még az első kirándulás előtt kapja meg a védőoltásait, és legjobb, ha ivartalaníttatjuk is. Az ivartalanítással nemcsak a nem kívánt szaporulatot előzhetjük meg, hanem annak is elejét vehetjük, hogy a hormonok tombolásának engedve túl messzire elkószáljon vagy átrohanjon az úttesten. Az ivartalanított macskák nem keverednek olyan gyakran harcba a vetélytársakkal, ami csökkenti a fertőződés kockázatát. Egyes súlyos vírusos betegségek (macska-AIDS, leukózis), vérrel, nyállal (verekedés) és nemi úton terjednek, ezért ezek megelőzésében is fontos szerepe van az ivartalanításnak.
Gondoskodjunk róla, hogy cicánk megkapja microchipes azonosítóját, amit az állatorvos ültet be a bőre alá. Így biztosak lehetünk benne, hogy eltűnése esetén könnyen azonosítható lesz.
A macskák nagyon intelligens állatok és szívesen tanulnak új dolgokat. Tanítsuk meg tehát arra, hogy napnyugta előtt hazajöjjön, mert a legtöbb baleset szürkületben és sötétedés után éri a cicákat. Ennek az a legjobb módja, ha minden nap ugyanabban az időpontban, ugyanazzal – ha lehet, a vacsorára hívó – hangjelzéssel csábítjuk vissza a házba. A magas frekvenciájú zajok, például a kulcscsörgés, az etetőtál ütögetése vagy egy csengő hangja, tökéletesen megfelelnek a célnak. Ebből cicánk tudni fogja, hogy ideje hazamenni, kezdődhet egy újabb, teljes kényelemben töltött, hangulatos este.
